Liberalizmus és kereszténység

Vélemény

Liberalizmus és kereszténység harca ma Magyarországon

„A szabadkőművesség ugyanaz szalonkabátban, mint a bolsevizmus mezítláb.” (Mindszenty József)

Mindszenty-Pehm József már a XX. század első felében határozott álláspontot képviselt a politika és a vallás viszonyáról, amely abban az időszakban is teljes harmonizációban volt az akkori kánonjoggal. A Zala Megyei Újságban, majd Emlékirataiban, az alábbiak szerint erősítette meg ezt az álláspontját.

„A politizálás csak abban az esetben volna elválasztható a papi hivatástól, ha a vallás és a politika is különválasztható lenne, vagyis, ha a vallás nem volna egyéb elvont elméletnél, égi vagy légi tüneménynél, melynek a földi, gyakorlati élethez semmi köze, és ha a politika ezt az elvont rendszert legalább békében hagyná. A vallás azonban nem puszta elmélet, hanem élet és valóság, mely erkölcsöt irányít s ezzel együtt nemzetet, családot, egyént, igazságot, jogrendet, gazdaságot, szóval az egész életet. Viszont a politika is erősen beleavatkozik a vallás és vallás külső szervezeteinek dolgaiba, azért szükséges az ellensúlyozás, a vallás viszont-beavatkozása a politikába. Mivel pedig erkölcs és becsület nélkül elvész a jogi és társadalmi rend, megdől a gazdasági rend és a nemzet ereje, a vallás politikájának kell az állam segítségére sietni azáltal, hogy lelket, fegyelmet, stílust visz be az emberi tevékenységbe és szavát, befolyását érvényesíti a társadalmi szervezetekben és a törvényhozás házában egyaránt. Pártot csak párttal lehet ellensúlyozni s a nemzeti ügynek nem szentimentális humanizmussal, nem általános frázisokkal, hanem hódoló, odaadó szeretettel való szolgálata mindig gondviselésszerűen kijelöli a papság számára azt a pártot, amelynek programjáért harcolva, a politika fegyvereivel is meg kell védenie hazájának legszentebb érdekeit.”

Zala Megyei Újság 1926. január 31.

„(…) mivel a politika ledöntheti az oltárt és romlásba viheti a halhatatlan lelkeket – ahogyan az a történelem folyamán annyiszor megtörtént −, súlyosan kötelező lelkipásztori feladatnak tekintettem a szavazó polgárok alaposabb tájékozottságát és felvilágosítását még a pártpolitika vonalán is elősegíteni. Az volt a felfogásom, hogy határozott kiállással és a lelkipásztoroktól jövő egyértelmű eligazítással megakadályozható a vallásellenes – vagy társadalmakat és a közerkölcsöket romboló – mozgalmak hatalomra jutása. A hit meggyengülésének a jele, ha az egyház ateista mozgalmakkal szemben a pártpolitikában semleges álláspontot foglal el és hívei ily módon megtévesztett lelkiismeretére hagyja a döntést.”

Mindszenty József: Emlékirataim. Szent István Társulat, 1989. 28-29. oldal

Mivel az ateista kommunizmus mindenkori megjelenési formája és − a fenti mottóból vett idézettel élve − a vele egy tőről fakadó szabadkőművesség, a liberál-neobolsevizmus formájában ma minden eddigit felülmúló módon támadja a kereszténységet, valamint az örök isteni törvényeket, ezért XII. Piusz pápa rövid, de annál súlyosabb nyilatkozata semmit sem veszített aktualitásából és hatályából.

XII. Piusz pápa ma is érvényben lévő, 1949. július 1-jén kelt határozata (DH 3865), amelyet XXIII. János pápa megerősített (DH 3930), így hangzik: „Azok a hívő keresztények, akik a kommunisták materialista vagy keresztényellenes tanítását vallják, főleg, ha védelmezik és propagálják, ezen tény alapján a katolikus hit aposztatáinak minősülnek, az Apostoli Szentszék hatályába tartozó kiközösítés alá esnek, és nem járulhatnak a szentségekhez (DH 3865). Amikor a nép képviselőit választják, katolikus polgároknak nem megengedett olyan pártokra vagy jelöltekre adni a szavazatukat, akik még ha nem is hangoztatnak a katolikus tanítással ellentétes elveket, (…), de mégis társulnak a kommunistákkal és támogatják őket cselekedeteikkel (DH 3930).”

Ma Magyarországot polgári és keresztény többsége miatt már évek óta egy eddig nem látott mértékű rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők szabadságától megfosztani. Mivel Magyarországon hamarosan ismét sorsdöntő országgyűlési választások lesznek, véleményünk szerint a nemzet védelmében szükséges egyértelműen kimondani azt, hogy tisztességes ember nem szavazhat olyan pártra (pártokra), amelyik egy ateista-sátánista világkormány uralma alá akarja hajtani Szent István és Szűz Mária Magyarországát. A fentebb leírt aggodalom egyáltalán nem alaptalan, ugyanis egy hirtelenséggel fölbukkant ellenzéki-ellenséget az arra szavazók sajnos igen rövid idő alatt bejuttattak az Európai Parlamentbe – és ezek a bejuttatók vélhetően nem csak az úgynevezett volt baloldali szavazók voltak; ez a részarányból kalkulálható. Könnyen előfordulhat az, hogy az ellenzék/ellenség egy hazug, megtévesztő propagandával továbbra is újra félre tud vezetni tájékozatlan embereket. Aki összeáll a régi baloldali pártokkal, azaz a volt kommunistákkal, arra magát valóban magyarnak és valóban kereszténynek tartó embernek nem szabad szavaznia. Az ilyen pártoknál ne azt nézzék az emberek, hogy mit mond, hanem hogy kikkel áll egy platformra. És ez igaz arra is, hogy az EU-ban melyik tömbhöz kapcsolódik. Az igaz, hogy korábban az EU Néppárt jobboldali volt, de ma már nem az. Tehát olyan pártra ne szavazzunk, aki a volt baloldali elveket magáénak vallja. Az EU Néppárt ma már migráns- és háborúpárti, valamint LMBTQ ideológia szimpatizáns. Az említett magyarországi ellenzéki párt ebbe lépett be, tehát hiába mondja azt, hogy ő háborúellenes, nem migránspárti és nem LMBTQ ideológia szimpatizáns, mert egy olyan EU pártcsaládhoz kapcsolódott, ahol ezeket mind felvállalják, ellentétben a jelenlegi magyarországi polgári-keresztény irányvonalat képviselő pártokkal.

Krajsovszky Gábor
Ficsór László
Balásházy Imre

Keresztény Hit Alapítvány, kuratóriumi tagok