Az Igaz Ember
Zadjeli Dr. Slachta Margit
* 1884. szeptember 18. Kassa
+ 1974. január 6. (Vízkereszt napján)
Buffalo, New York
Újratemetve 2021. december 7-én
(Fiumei úti Nemzeti Sírkert)
Halálának 50. évfordulója:
2024. január 6.
Életrajza a Wikipedián:
A Szociális Testvérek Társaságának webcíme:
Lelkes felszólalása a Szentháromság szobor talapzatán, a Mátyás (Budavári Nagyboldogasszony) templommal szemben
Beszélgetés egy nővérrel
Margit a Parlamentben
1977-ben, három évvel a halála után Izrael Állam a Világ Igaza kitüntetésben részesítette, és fát ültettek emlékére a Yad Vashem emlékhely kertjében.
Jad Vashem emlékhely, Jeruzsálem.
Emléktáblája és a tiszteletére ültetett fa
Margit a nővérek között
A Slachta Margit rakpart Budapesten a Margit híd és az Árpád híd között a budai oldalon
Fiatalon...
(kattintson a képre)
Slachta Margit újratemetése
2021.12.07-én
a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben
BALOGH MARGIT:
A "keresztény" feminizmus.
Slachta Margit (1884-1974) életútja
Slachta Margit (1884-1974) életútja
História 2000/05-06
A Belügyminisztérium hírhedt III/III-as osztálya 1958-ban kiselejtezte a Slachta Margitról addig gyűjtött iratokat. Az Egyesült Államokban élő politikai ellenfél már nem volt veszélyes az "épülő szocializmusra"... Feledésbe merülő alakjából az elmúlt évtizedekben csupán egy szélsőségesen reakciós, "bigott apáca" mesterséges képe élt. De ki volt valójában Slachta Margit? Hogy nem mindennapi egyéniség, az bizonyos.
A gyermek- és fiatalkor
A jómódú, lengyel nemesi származású zadjeli Slachta Kálmán és sárosi Saárossy Borbála boldognak nem nevezhető házasságából hat lány született, másodikként - 1884. szeptember 18-án - Margit. A vallásos buzgalmat ellenző apa 1907-ben még a Kassai Takarékpénztár vezérigazgatója, ám ekkor a takarékpénztár válsága miatt családja anyagi helyzete megroppant, így feleségével és három kisebb gyermekével 1908-ban kivándorolt Amerikába.
A Kalocsai Miasszonyunk Nővérek Tanárképzőjében német-francia-történelem szakos polgári iskolai tanári diplomát szerzett Margit nem tartott vele, mert megérintette egy életre szóló hivatás: a keresztény alapú szociális nővédelmi munka. [...]
Slachta Margit tanítóképzős évei alatt hallotta előadni Farkas Edithet a patronázsról, a munkásnők védelméről. A karizmatikus egyéniség és nagyszerű szónok igen nagy hatást tett rá. Majd megismerkedett Korányi Saroltával, a magyar nőnevelés kiemelkedő alakjával. E két nő tevékenysége és szellemisége eltérítették eredeti hivatásától: bekapcsolódott a patronázs munkába, majd megvált a tanítástól, hogy minden erejét a szociális munkának szentelhesse. 1908. november 19-én elsőként lépett be a Farkas Edith által alapított Szociális Missziótársulatba, melynek pártfogója Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök volt.
A missziós nővér
Slachta Margit élete a Szociális Missziótársulattól haladt a politika felé. A missziótársulat nem szerzetesrend, hanem a világi és a szerzetesi élet között helyet foglaló egyházi szervezet. [...] Tagjai nem nyilvános fogadalmat, hanem ún. magánfogadalmat tettek. [...] Slachta egyéniségének épp egy ilyen közösség felelt meg: közel Istenhez, de közel a világi élethez is.
[...] Az ekkor 25 esztendős ifjú nőből az elkövetkezendő kilenc év alatt a keresztény nővédelem és a katolikus szociális munka ismert szereplője lett. Fáradhatatlanul tartotta egyik előadókörutat a másik után, adományokat gyűjtött, építgette a Szociális Missziótársulat erdélyi szervezeteit. 1915-ben szociális iskolát nyitott, szerkesztette az Értesítőt, A Keresztény Nőt, mely utóbbi 1918 márciusától Magyar Nő elnevezéssel jelent meg. Slachta Margit cikkek sorozatát publikálta a nők érdekképviseletéről és választójogáról. [...]
Ország-világ előtt vállalta és népszerusítette a keresztény feminizmust, mellyel elhatárolódott a radikális liberális feminizmustól, de elhatárolódott a konzervatív, a nőket csupán családanya-szerepben elfogadó nézetektől is. A Slachta által képviselt feminizmus családközpontú volt, de a családi kötelességek mellett jogokról is szólt. Tanulhassanak a nők is! - követelte, de míg a radikálisok minden kenyérkereső pálya megnyitása mellett voltak, addig Slachta a női mivoltnak megfelelő pályák megnyitását követelte. [...]
Slachta a társadalom legnagyobb feszítő erejének a szociális problémákat tartotta. Osztotta Farkas Edith véleményét: nem néhány jóakaratú úrhölgy jótékonykodásával lehet a szociális kérdésekhez nyúlni, hanem a szervezett szociálpolitika keretei közé kell állítani a szociális gondozást. [...]
Slachtát a közjó iránti hatalmas vágy motiválta leginkább arra, hogy közéleti-társadalmi szereplést vállaljon. 1918-tól a Keresztényszociális Néppárt tagja. 1918. október 28-tól a párt "női tagozata", az általa szervezett Keresztény Női Tábor élén állt és a nőket kívánta megszervezni keresztény, nemzeti, legitimista és szociális alapon az országos és helyi szintu politikai tevékenységre.
Az első női képviselő
Ilyen közéleti múlttal nem meglepő, hogy 1920. február 26-án a kormányra került Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) [...] képviseletében Slachta Margit Magyarország első női képviselojeként foglalhatta el a "honanyai széket" a nemzetgyulésben.
Parlamenti szuzbeszédét 1920. április 23-án tartotta. [...] Beszélt a gyermekhalandóságról, az anyavédelemről. Javasolta, hogy módosítsák a munkásnőkre vonatkozó törvényeket, alkalmazzanak női iparfelügyelőket, biztosítsák az anyaság védelmét, s adjanak az ipari munkásságnak évente kétheti szabadságot. Kérte a szoptatás rovására elterjedt dajkaság eltörlését (pontosabban korlátozását), így szorítván rá a tehetősebb hölgyeket is gyermekük anyatejes táplálására. Sürgette az erkölcsrendészet revízióját s az iskolák reformját.
Tévedtek, akik azt hitték, szavát is alig lehet hallani majd a nemzetgyulésben. Az 1920. március 25-étől 1922. február 16-áig tartó képviselői ideje alatt összesen 28 beszédet tartott, melyekben 67 nagyobb témakört fejtett ki. [...]
Az 1920-22-es nemzetgyulés alkotta meg a hírhedtté vált "bottörvényt" (1920. évi XXVI. tc. a vagyon, az erkölcsiség és a személyiség hatályosabb büntetőjogi védelméről), amit később Slachta Margit nevéhez kötöttek. [...] A csúsztatásra az adott lehetőséget, hogy az elsőként tárgyalt, az árdrágító visszaélésekről szóló 1920:XV. tc. is tartalmazza egy mondatban a botbüntetés ideiglenes lehetőségét, s maga Slachta is kemény szavakkal érvelt mellette abból a meggyőződésből, hogy a szegény családokat védi. [...]
[...] Idővel egyes felületes (vagy tudatosan manipulatív) cikkek egybecsúsztatták a baloldal elleni támadást, a botbüntetést és Slachtát.
Az alapító főnökanya
1922. február 16-án véget ért a parlamenti ülésszak. Farkas Edith főnöknő nem adott engedélyt arra, hogy Slachta a következő választáson induljon. [...]
Kettőjük burkolt vitája a politikai szereplés vállalható mélységéről odáig fajult, hogy Slachta Margitot 1923. május 5-én több társával együtt elküldték a Szociális Missziótársulatból, fogadalmukat semmisnek minősítették. Ezzel Slachta életének egy meghatározó szakasza zárult le. Néhány nap múlva, május 12-én megalakította a Szociális Testvérek Társaságát, amelynek július 15-étől választott főnöknője lett. Az 1930 és 1932 közötti két évet leszámítva - amikor az angyalföldi városi törvényhatósági bizottság tagja - négy évtizeden át, 1963-ig irányította a társaságot. [...]
[...] 1937. november 3-án megnyitotta a Katolikus Női Szociális Képzőt, ahol szociális munkásokat okítottak. 1942-től az egész országban ún. világnézeti kurzusokat szervezett, hogy a keresztény értékrend erőteljes közvetítésével ellensúlyozza a hitleri propagandát.
Az emberiesség szószólója
Ahogy közeledett a hitlerizmus, úgy tért át Slachta a gyakorlati útra. Számtalan petíciót, föliratot, közbenjárást írt és terjesztett a hatóságok elé. 1940. november 8-án a Keresztény Női Tábor nevében beadványt írt a munkaszolgálatosok érdekében. A katolikus konvertiták 1939-ben létrehozták érdekvédelmi szervüket, a Magyar Szent Kereszt Egyesületet, melynek társelnöke lett Slachta Margit. Felszólalt a zsidók érdekében. [...]
1941 telén a kőrösmezei deportálás ellen tiltakozott. 1942 tavaszán pedig amikor a szlovákiai deportálásokról befutottak az első hírek a Magyar Szent Kereszt Egyesülethez, Slachta Margit személyesen győződött meg a tragikus helyzetről. [...]
Slachta kiáltását sem a magyar állam illetékesei, sem az egyházi fórumok nem hallgatták meg. Miután 1943. február 8-án Szlovákia bejelentette a teljes zsidótalanítást, Slachta nem nyugodhatott. Rómába utazott, és 1943. március 11-ére sikerült is kieszközölnie a pápai kihallgatást, melynek eredményeként XII. Pius pápa utasította a hét szlovákiai püspököt, hogy tiltakozzanak az államelnöknél és a minisztereknél, valamint elrendelte, hogy Szlovákia összes templomában tiltakozó pásztorlevelet olvassanak fel. Mindezek eredményeként a deportálás elmaradt...
Keresztény hite, humánuma életveszélyt is vállaló embermentő munkára sarkallta. A szürke testvérek mintegy ezer zsidót mentettek meg. [...]
Ismét politikai szerepkörben
Slachta Margit 1945 elején visszatért a politikai közéletbe. Az 1945. évi nemzetgyulési választásokon pártonkívüli jelöltként a Polgári Demokrata Párt listáján került ismét a parlamentbe. Az 1947-es választásokon viszont már a Keresztény Női Tábor programjával jutott mandátumhoz. [...]
Az 1945 és 1948 közötti parlamenti felszólalásai többségében a jogelviség, a jogbiztonság és jogrend kérdésével foglalkozik. Ezek biztosítását csak a Szent István-i államrend fennmaradásában látta. Ezért is emelt szót az 1946. január 31-én elfogadott köztársasági törvény ellen. Az államforma eldöntését - Mindszenty József hercegprímáshoz hasonlóan - egy békekötés utáni népszavazásra bízta volna. [...]
1946-ban sürgette a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását a Vatikánnal. 1947. április 16-án nagyívu beszédében a vallásos nevelésért emelt szót. [...]
A határokon kívül rekedt magyarság és a kis nemzetek jogairól, a családi életről, a nemzet erkölcsösségének védelméről is gyakran szólt - mai értékítéletünk szerint konzervatív alapról.
A politikai élet balra csúszásával mind lehetetlenebbé vált politikusi pályája. Az 1947. október 28-án mondott beszédét külpolitikai érdekeket sértőnek minősítették (bírálta a Szovjetuniót és Jugoszláviát), s október 30-án a mentelmi bizottság javaslatára hatvan napra kizárták az országgyulésből. Utolsó - alpári közbekiabálásokkal meg-megszakított - parlamenti beszédét 1948. június 16-án tartotta, szenvedélyesen ellenezve az egyházi iskolákat államosító törvényjavaslatot. Miután a képviselők végül törvényre emelték az iskolák államosítását, az ülést bezáró Himnusz éneklésekor Slachta tüntetően ülve maradt. Ezért a mentelmi bizottság most kétszer hat hónapra zárta ki a törvényhozásból. [...]
Letartóztatástól tartva 1949 januárjától a domonkos nővérek zárdájában rejtőzött. Még beadta indulási kérelmét az 1949. évi választásokon, de azt az illetékesek elutasították. A választás napján, május 15-én megjelent az urnáknál, kockára téve személyes szabadságát. 1949. június 22-ről 23-ára virradó éjjel két szociális testvérrel együtt Ausztriába, s onnan szeptember 16-án Tóth Etelka álnéven az Amerikai Egyesült Államokba távozott.
Az emigrációban
Az emigrációból Nemes Margit néven levelezett Magyarországra, Nemes Borbála néven pedig a Szabad Európa Rádióban szerepelt. 1951-ben visszatért Bécsbe a hazatérés csalfa reményével, majd 1953. május 5-én, immár saját nevén másodszor, végleg Amerikába érkezett.
Az emigráció első éveiben még aktív próbált maradni, de erejéből csak eseti akciókra futotta. A politikától visszavonult, s hallgatásba merült. [...]
Slachta Margit életének utolsó éveiben mindentől megfosztódott. Fiatalkori zseniális képességeit felőrölték az elmeszesedett erek. 90 éves korában, 1974. január 6-án halt meg Buffalóban, a Szociális Testvérek Társaságának rendházában.
Még az 500.000 forintos bankjegy címlapját is megérdemelné!
Halála után 3 évvel, 1977-ben Izrael államtól megkapta az Igaz Ember kitüntetést, és emlékére fát ültettek a Yad Vashem kertjében. 1995. március 15-én Slachta Margit és a Szociális Testvérek Társasága emlékérmet kapott a magyar kormánytól, május 7-én megkapta a Magyar Köztársaság Bátorság érdemjelét. Küzdelme nem csak ezért nem volt hiábavaló: a Szociális Testvérek Társasága muködése itthon is újraéledt. Jönnek a fiatalok, folytatódik a munka a rendszerváltás utáni Magyarországon is.
